2013. február 22., péntek

Camus az abszurdról

Ez a bejegyzés az agnoszticizmus egy sajátos megfogalmazásáról szól: az abszurdról. A gondolat Albert Camustól származik; a most közlendő idézetek is az ő egyik munkájának, a Sziszüphosz mítoszának részletei. Mivel az alábbi szemelvények összegyűjtésével elsősorban csak némi nyilvános jegyzetelés volt a célom, az idézőjeleken kívül nem használtam az ilyenkor szokásos formai elemeket, így a szövegek helyenként kissé különböznek az eredetitől.

  • "Aki elkezd gondolkodni, az kezd megrendülni."
  • "Az idegenség következik: észrevesszük, hogy milyen 'sűrű' a világ, hogy milyen idegen, mennyire kikezdhetetlen egy kődarab, hogy milyen hevesen tagadhat bennünket a természet, egy táj. Minden szépség mélyén van valami embertelen: a szelíd lankák, a kéklő ég, a fák rajza egyszer csak elveszíti az általunk ráaggatott csalóka értelmét, s hirtelen oly messze tűnik, mint az elveszett Paradicsom. Az évezredek mélyéről ránktör a világ eredendő ellenségessége. Kicsúszik a kezünk közül a világ, mert visszaváltozik önmagává."
  • "Ha meg kellene írni az emberi gondolkodás igaz történetét, akkor sorozatos megbánásokról és kudarcokról kellene írni."
  • "Az ember érzi magában igazságvágyát. Hívó szavára a világ esztelen csöndje a válasz: ebből az ellentétből születik az abszurd. Ez az, amit nem szabad elfelejteni. Ebbe kell megkapaszkodni, mert egész életre szóló következménye lehet."
  • "'Ez abszurdum' azt jelenti, hogy 'ez lehetetlen', de azt is, hogy 'ez ellentmondásos'."
  • "Összehasonlításból születik az abszurd. Joggal mondhatom tehát, hogy az abszurditás érzete nem egyszerűen valamely tény vagy benyomás vizsgálatából születik, hanem valamely állítás s egy bizonyos valóság, valamely cselekvés s az azt meghaladó világ összevetéséből. Az abszurd lényegében ellentét. Az összehasonlított elemek egyikében sincs benne. Szembeállításukból születik."
  • "Az abszurd nem az emberben van és nem is a világban, hanem együttes jelenlétükben. Tudom, mit akar az ember, tudom, mit nyújt számára a világ, s most már azt is elmondhatom, hogy tudom, mi köti össze őket."
  • "Egyetlen adatom az abszurd."
  • "Az abszurd az az evidencia, melyet tudomásul vesz, de nem fogad el az ember."
  • "A felfoghatatlanság semmit sem igazol. A 'tehát' már sok. Nincs itt semmiféle logikai bizonyosság. Sem kísérleti valószínűség. Csak annyit mondhatok, hogy ez valóban meghaladja a felfogóképességemet. Nem következtetek belőle tagadásra, de építeni sem akarok semmit az érthetetlenre."
  • "Az abszurd, amely az öntudatos ember metafizikai állapota, nem Istenhez vezet. Nem azt mondtam, hogy 'kizárja' Istent, mert ezzel megint állítottam volna."
  • "Szellem és világ szembenállása."
  • "Az igaz keresése nem egyenlő a kívánatos keresésével."
  • "Az ember és a benne lévő homály."

1 megjegyzés:

  1. Szia Eszter!

    Elnézést, hogy itt nyilvánosan írom, de nem találtam hozzád email-címet.
    Igaz, nem olvastam még el olyan sok bejegyzésedet, de nagyon-nagyon szimpatikus az a nyitottság és érdeklődés, amellyel a szellemi kérdések felé fordulsz.
    Nincs kedved meginni velem egy teát(vagy akármi mást) valahol, ahol beszélgethetnénk egy kicsit ugyanezen témákról, de személyesen? Nagyon hiányolom az életemből azokat az embereket, akikkel értelmesen lehet ilyesmikről beszélgetni, engem is rengeteg kérdés foglalkoztat és mindig úgy éreztem, a mások álláspontjával való összevetés több világosságot gyújtana.

    Ha van kedved hozzá, írj nekem a ludviglaura@yahoo.com email címre.

    Köszi, és elnézést, ha tolakodó voltam.

    Laura

    VálaszTörlés