Az intuíció persze mellette szól, ahogy, ha jól megnézzük, az empíria is - ha bármiben lehetséges hinni, az nem teszi-e jogossá azt a következtetést, hogy igazából semmiben sem lehet? A tudás tagadása azonban eleve lehetetlenné teszi az ismeretelméleti (itt: a tudáshiánnyal kapcsolatos) bizonyosságot is.
Erről írtam korábban azt, hogy az agnoszticizmus végső soron önfelszámoló jellegű. Akkor is, ha talán (néhányunk szerint) a legjobb is a lehetséges alternatívák közül.
Na, erre tessék valamit építeni...
*
Még egy kis kiegészítés a harmadik bekezdéshez:
Van valami igazság abban a wittgensteini kijelentésben, miszerint: "Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell." (Tudom, már többször elővettem ezt az idézetet, de ami jó, ami jelentésteli, azt nehéz kimeríteni.) Amint az agnosztikus álláspontot kinyilatkoztatjuk vagy akár csak önmagunkban tudatosítjuk, egyben rögtön meg is semmisítjük. Mégis: marad belőle annyi, amibe már kapaszkodni lehet, amiben már lehetséges "hinni". Talán éppen ebben rejlik az ereje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése