Ja, nem, nem politizálni készülök (neten elvből soha), csupán elgondolkodtam azon, hogy vajon miért hemzseg az Internet az angol nyelven írott remek írásoktól a legkülönbözőbb témákban, és miért van az, hogy a magyar weben ilyen aktivitást legfeljebb a közösségi oldalakon és a női magazinok lapjain találunk. Ennyire nem elterjedt még itthon a virtuális kommunikáció, vagy tényleg ilyen hihetetlen igénytelenség jellemzi a hazai szellemi szférát?!
Nagy szerencsém, hogy gond nélkül írok-olvasok angolul, így számomra a nyelvi különbségek nem jelentenek akadályt, legalábbis ami az utóbbi nyelven írott szövegek megértését illeti. Mivel az érdeklődésemhez közel álló írásokhoz legkönnyebben az Interneten juthatok hozzá, az elmúlt évek során kialakult egy hozzávetőleges képem arról, hogy az engem szakmai és egyéni szempontokból izgató témák milyen minőségű és mennyiségű anyaggal vannak jelen a magyar és a külföldi weben. A szakmairól itt most - az inkognitóm megőrzése érdekében - nem szívesen nyilatkoznék; ha viszont például a blog témáját alapul véve kezdünk anyagokat keresni, egészen megdöbbentő különbségre lehetünk figyelmesek a magyar és az angol nyelven elérhető írások száma (és színvonala) között. Az egyik legnépszerűbb keresőbe az "agnosztikus" szót begépelve 18 400 darab találatunk lesz, ugyanezt a szót az angol "agnostic" formában megadva 20 200 000 kapcsolódó oldalt kapunk. A különbség több mint ezerszeres, ami még akkor is megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy a találatok egy jelentős része nem közvetlenül a témához kapcsolódó oldalakról származik. Még szűkebben kapcsolódva a saját nézeteimhez, az "ignosztikus" szó magyarul megadva kemény 8 találatot ad, míg az angol "ignostic" esetében ezek száma 76 200 - a különbség itt már csaknem tízezerszeres! Ez már cseppet sem figyelmen kívül hagyható, nemde?! Kissé közelebbről megismerkedve ezekkel az oldalakkal, hamarosan arról is megbizonyosodhatunk, hogy nem csupán a kapcsolódó anyagok száma, hanem azok színvonala között is rettentően mély szakadék tátong. Hogy mást ne mondjak, kifejezetten agnosztikus témájú és jelenleg is üzemelő blogra az egész magyar blogszférát tekintve is csak a saját, sok szempontból igencsak kifogásolható minőségű blogomat tudom példaként felhozni.
A fenti példa - melynek meglehetős elfogultsága miatt itt kérek elnézést - csak egy volt a sok közül, amit a hazai webes szféra szellemi igénytelenségéről szóló gondolataim alátámasztására felhozhatunk. Azonban nagyon hasonló eredményekre juthatnánk akkor is, ha más, tudományhoz, filozófiához, művészethez - egyszóval a szellemi termékek valamely kissé szofisztikáltabb területéhez - kapcsolódó olvasnivalók keresésére vetemednénk. Azt pedig, hogy, érzésem szerint, ugyanezt a elszigeteltséget nem csupán az elektronikus, hanem ugyanúgy a papíralapú információáramlás területén is megfigyelhetjük, már csak egy mondat erejéig említeném meg...
Vajon mi az oka ennek az ijesztő mértékű szellemi sivárságnak? Miért van az, hogy míg sok fejlett külföldi országban az (internetet használó) emberek teljesen természetes igényeként merül fel a széles értelemben vett "művelődés", a szellemi termékekkel való aktív ismerkedés és azok továbbfejlesztése, addig itthon, bár szintén egy fejlett ország lakóinak mondjuk magunkat, a "celebek" és a húsleves-készítés világa (látszólag?) mindenkit jobban érdekel, mint az, ami ténylegesen körülvesz bennünket?! Miért van az, hogy "odakint" elfogadott attitűd a kíváncsiság, itthon ellenben a rögvalóságon túlra terjedő érdeklődés inkább szégyenfolt, fiatalkori hóbort, semmint olyasvalami, amire büszkék lehetnénk?! Érzésem szerint az ember, ha ebben az országban él, ugyanezt az üres, mocsaras, Ady után remek szóval leginkább "Ugar"-nak nevezhető közeget látja, tapintja, érzékeli mindenütt, ahova nyitott szellemmel próbál közelíteni.
Annak, hogy mindez miért van így, rengeteg oka elképzelhető - én itt most ezek közül egy mellett sem szeretnék állást foglalni. Inkább csak átgondolásra ajánlom a fentebb írtakat - vajon szerintetek is az ott írtak jellemzik-e a hazai (webes) szellemi szférát, és ha igen, akkor vajon miért?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése