Mielőtt nekilátnék a címben szereplő, a blogon nem először tárgyalt kérdés taglalásának, hadd írjak pár szót arról, hogy miért is látom értelmét egy efféle szőrszálhasogató gondolatmenet "papírra" vetésének. Egyre erősebb benyomásom az, hogy a fogalmaink az objektív megalapozottság minimális fokával vagy még azzal sem rendelkeznek. Az absztrakt fogalmak, úgy tűnik, nem az egyértelmű valóság emberi nyelvre fordításával keletkeznek, hanem vagy úgy, hogy a saját legjobb belátásunk szerint összerakosgatjuk őket a világról szerzett töredékes információnk alapján, vagy úgy, hogy eleve kész állapotban, kulturális hatások révén ránk erőszakolják magukat. Az, hogy létezik "jó" és "rossz", "sok" és "kevés", "élet" és "halál" - mind csupán így vagy úgy összerakosgatott képek sugallatai, és nem többek. Ha ezt az állítást érvényesnek érezzük az előbbi, igen alapvető képzeteinkre, úgy nem látom akadályát, hogy egyes világnézettel kapcsolatos fogalmakkal kapcsolatban is hasonló álláspontot foglaljunk el.
Agnoszticizmus és ignoszticizmus. Két szó, meglehetősen hasonló hangzással és egymáshoz közel álló jelentéssel. Az első, az "agnoszticizmus" jelentése: az Isten létével kapcsolatos tudás hiánya. A másodiké, az "ignoszticizmusé": az Isten létével kapcsolatos kérdés értelmetlennek nyilvánítása, Isten fogalmának tisztázatlansága okán. A két fogalom azért fontos a számomra, mert mindkettő olyan tartalommal rendelkezik, ami igen közel áll az általam jelenleg vallott világnézethez. Ahhoz, hogy a világnézetemet fogalmi szempontból kellő pontossággal körül tudjam határolni, először is képesnek kellene lennem a két lehetőség közötti választásra.
A bejegyzés bevezetőjében írtak alapján a kérdés első közelítésben irreleváns: ha egyszer a fogalmaink csupán a világ kisebb-nagyobb mértékben tökéletlen leképeződései, úgy nem túlságosan fontos, hogy ezek közül a nem kellően tisztázott "dobozok" közül az ember melyikbe helyezi el magát. Nos, ez a megállapítás igaz lehet, számomra azonban - szubjektív indíttatásból - mégis fontos, hogy legalább a meglévő lehetőségeim közül a lehető legpontosabb meghatározást válasszam ki.
De mégis hogyan lehet a fent leírt és értelmezett két fogalom közül választani? Valószínűleg többféleképpen. Az a szempont, amit ebben a bejegyzésben én magam érvényesíteni fogok, abban áll, hogy sem az "agnosztikus", sem az "ignosztikus" megjelölés nem kellően pontos, mivel a róluk szóló legáltalánosabban elfogadott definíció nem azt a kérdést helyezi e fogalmak középpontjába, amit kellene. Többször írtam már arról, hogy nézetem szerint a világra vonatkozó legfontosabb kérdés nem Isten létével vagy mibenlétével áll kapcsolatban, hanem azzal hogy "mi is van tulajdonképpen?" Isten az én szememben nem több és nem kevesebb, mint egy a világ magyarázatára alkotott lehetséges hipotézisek közül - ugyanilyen súlyú, de más tartalmú hipotéziseket azonban meghatározhatatlan számmal megfogalmazhatunk. Éppen ezért lényegében érthetetlen számomra, hogy miért kellene mind az agnoszticizmus, mind az ignoszticizmus középpontjába Istent állítanunk. Persze, vannak az emögött álló motivációegyüttesnek könnyen kivehető elemei: a kulturális hagyomány, az emberarcúság és emberközpontúság, az Isten nyújtotta válasz érzelmileg kielégítő volta stb. Mindezeknek azonban nincs ismeretelméleti súlyuk. Ismeretelméleti súlya (legalábbis szerintem) annak az információs vákuumnak van, amiben a világot faggatva kapálódzunk. Ha pedig így van, akkor hagyományos, Isten-központú jelentését tekintve mind az agnoszticizmus, mind az ignoszticizmus értelmetlen. A feladat tehát a két megnevezés közül kiválasztani a számunkra rokonszenvesebbet, majd ezt felruházni az előbb sejtetett általánosabb jelentéssel. Mivel a "gnosztikus" szóval játszó szkeptikus tartalmú kifejezések első változata a Huxley-féle "agnoszticizmus" volt, így jómagam az egyszerűség mellett kiálló Ockham borotváját kölcsönvéve lenyesegetem az ignoszticizmus kifejezést, és maradok továbbra is az, aki voltam: (gyenge) agnosztikus.
Teszem ezt annak ellenére, hogy az elterjedt értelmezés szerint vett "agnoszticizmus" és "ignoszticizmus" közül éppen a fogalmi tisztázatlanságra építő utóbbi állt hozzám közelebb. Mivel azonban ez a fogalmi tisztázatlanság maga is az Isten-hipotézis köré épül, így könnyű szívvel megválok tőle. Ahogy a bevezetésben említettem, úgy érzem, a fogalmaink általunk is alakítható konstrukciók. Ha pedig egy ilyen fogalmat hibásnak találunk (ahogy én most a címben szereplőket csakugyan annak találtam), éppen mesterséges jellegéből fakadóan jogunk van venni a bátorságot, hogy átalakítsuk. Ezt teszem most én is - ha nagyobb hatásfokkal nem is, de legalább saját használatra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése