A középen lévő kérdés az, ami engem magamat is egész életemben foglalkoztat: mi lehet az "igazság?". Az "igazság" szó idézőjelbe tételének az oka az, hogy jelen esetben kifejezetten annak logikai jelentését szeretném felhasználni, mindenfajta értékítéletet mellőzve.
A három elágazás a lehetséges válaszok általam elképzelhetőnek tartott három csoportját jelölik.
Fordított irányból kezdve az értelmezést, a jobb alsó sarokban lévő áthúzott nulla az "üres világmindenséget", lényegében a materializmus álláspontjának helyességét jelképezi. Eszerint az univerzum nem tartalmaz mást, mint azt az anyagból, energiából vagy más fizikai entitásból összeálló kavargást, amit mi magunk is érzékelünk. Egy ilyen világegyetem természetesen önmagában is érdekes lehet, pszichésen viszont éppen "lelketlen" - szó szerint lélek nélküli - volta miatt talán ezt a lehetőséget a legnehezebb elfogadni. (Az ide sorolható lehetőségek további fejtegetésébe elégséges fizikai ismeretek hiányában nem mennék bele. Ismeretbővítés folyamatban...)
A bal alsó sarokban elhelyezkedő nagy X-szel a világ lehetséges magyarázatainak azokat a lehetőségeit jelölöm, amelyeket itt összefoglalóan "megnevezhető ismeretlenségeknek" fogok nevezni. Azokat a világmagyarázatokat sorolom ide, amelyeket, ha pontosan definiálni nem is, de legalább megnevezni képesek vagyunk - gondoljunk csak Isten fogalmára! Az előző, áthúzott nullával jelölt csoporttól ezek a lehetőségek abban különböznek, hogy a puszta "anyagon" kívül valami mást is tartalmaznak; ennek leggyakoribb formája a valamilyen abszolútumra vonatkozó elképzelés, de vannak másféle, szintén idesorolható alternatívák is (annak, aki ilyenekről szeretne olvasni, javaslom Paul Davies "A megbundázott világegyetem" című munkáját).
A harmadik, az ábra tetején elhelyezett kérdőjellel jelzett csoportot "megnevezhetetlen ismeretlenségeknek" nevezem. Ezek azok az alternatívák, amelyekhez egyszerűen semmilyen hozzáférésünk nincs; mindazonáltal a logika megkívánja, hogy a két előző, gondolkodásunkban gyakran megjelenő lehetőségcsoport számbavétele mellett ne zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy létezhetnek még senki által meg nem közelített világmagyarázatok is.
A gond az, hogy a három felsorolt lehetőség egyszerre kétszeres bizonytalanságot is képvisel. Egyrészt nehéz lenne teljesen őszintén letennünk a voksunkat bármelyik alternatíva mellett is - én legalábbis jelenleg képtelen vagyok erre. Másrészt mindhárom megoldás közös vonása, hogy ezek tartalma egyelőre külön-külön sem tisztázott. Az utoljára tárgyalt "megnevezhetetlen ismeretlenségek" csoportjában ez nem meglepő; a másik két esetben viszont már esetleg vitákra adhat okot a előbb tett megállapításom. Mindazonáltal sem a "megnevezhető ismeretlenségek", sem az "üres világmindenség" körébe sorolható magyarázatok közül nem tudnék egyetlen egyet sem megnevezni, amely teljesen önellentmondásmentes és megcáfolhatatlan magyarázatot adna a mindenség működésére. Ha lenne ilyen, valószínűleg már mindannyian ezt az elképzelést vallanánk a magunkénak.
A bejegyzés zárásaként még egy apró észrevétel: a fenti ábra "ijesztően" hasonlít a kereszténység Szentháromság-tanának ábrázolásához. Ezt annyiban érzékelem bajnak, amennyiben újabb példáját adja az emberi gondolkodási folyamatok kultúrához kötöttségének: ha egyszer a nyugati zsidó-keresztény kultúrkörben a hármassághoz szokás alkalmazkodni, akkor ez bizony még az elvileg ilyen hatásoktól függetlennek szánt gondolatmenetekben is meg fog jelenni. Ennyit a gondolkodás szabadságáról... De erről még szeretnék bővebben is írni.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése